A második A-csoportos szezonunknak már Kovács Péter nélkül vágtunk neki, talán mondanunk sem kell, nagyon hiányzik csapatunkból. Annak azonban természetesen örülünk, hogy családjával visszaköltözött szülővárosába, Bajára, ahol megtalálta a helyét a civil életben, és a kosárlabdától sem szakadt el: játszik és edzősködik is. Nem mellesleg folyamatosan figyeli, hogyan szerepelünk, és szurkol nekünk a Duna partjáról!
Közeleg a Szolnok elleni hazai bajnokink, és ennek kapcsán bizony eszünkbe jutott Kovács Péter. A csapatunkat két szezonon át erősítő korábbi válogatott kiválóság annak idején évekig játszott az Olajban is, nagy sikereknek volt részese, az előző idényben azonban már minket vezetett győzelemre a Tisza-partiak ellen. December 7-én, szombaton erre már nem kerülhet sor, hiszen a nyáron elbúcsúzott tőlünk, de egyáltalán nem biztos, hogy nem lesz itt nálunk az NKA Arénában!
– A csapat egyik felkészülési meccsére eljutottam, sajnos bajnokit még nem láttam ebben a szezonban – mondta Péter. – De ha nem is voltam ott, minden egyes mérkőzést követek, minden eredményt figyelek, és tartom is a kapcsolatot korábbi csapattársaimmal. Itthon már szóba került a Szolnok elleni bajnoki, amennyiben lesz rá időnk, biztosan eljövünk rá, de sajnos elég sűrű a programunk.
Miután családjával hazaköltözött Bajára, több fronton is helyt kell állnia – aki ismeri, tudja, hogy neki ez nem probléma, mert tényleg elnyűhetetlen „játékos”. Amellett, hogy testnevelő tanár lett az egyik bajai gimnáziumban, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjában, edzősködik a Bajai KK-nál, továbbá játszik is az NB II-es csapatban.
– A tanárszerep abszolút nem állt tőlem távol, hiszen a pályafutásom során is rendre mentoráltam, tanítottam a fiatalabbakat, és a Nemzeti Kosárlabda Akadémián is sokat voltam fiatalok között. Inkább a napi ritmust volt nehéz megszokni, hiszen minden nap fél nyolcra megyek, és ott vagyok legalább délután kettőig-háromig. De ebbe is belerázódtam, sőt, kifejezetten élvezem a munkát, mert szerencsére nagyon jó gimnáziumba kerültem, ahol remek gyerekekkel dolgozhatok együtt. A bajai egyesületben az U19-es A csapatnál másodedző, a B-nél vezetőedző vagyok, emellett pedig játszom az NB II-es felnőtt együttesben. Örülök neki, hogy játszom, hogy sportolok, de ez tényleg más szint, hozzá kellett szoknom.
Elárultuk neki, mi ahhoz is hozzá tudnánk szokni, ha visszatérne hozzánk, de erre már nincs sansz. Péter elmondta, kétségtelen, hogy nagyon hiányzik neki az a szint, amit csapatunk képvisel, az élvonal miliője, de már nincs olyan edzettségi állapotban, hogy ez menne neki.
– Nagyon hiányzik nekem a társaság, a korábbi csapattársaim! Figyeltem a szezonrajtot, nagyon megindultak a srácok, mondtam is magamban mosolyogva, hogy a távozásommal kivették a féket a csapatból! Aztán megtorpantak, ami érthető, hiszen a csapat egyik motorja, vezéregyénisége, Durmo megsérült. Nagyon bízom benne, hogy a válogatott szünetet követően már teljes kerettel tudják folytatni a fiúk, és rendezni tudják a sorokat. Ha ez sikerül, akkor ebben a szezonban is képesek lehetnek a jó eredményre: a tabella közepére várom őket, van esélyük a rájátszásba kerülésre. Nagyon szurkolok nekik Bajáról!
Ahol a munka és a sport mellett a családjára is koncentrálnia kell – szerencsére ezen a téren is minden a legnagyobb rendben. Péter és a felesége, Emese is nagyon jól érzik magukat, elvégre mindketten bajaiak, most ott vannak a közelben a nagyszülők és a barátok is. Nem mellesleg a család legkisebb tagjai sem bánták, hogy vége a vándoréletnek…
– Nóri elkezdte az iskolát, Máté pedig nagycsoportos ovis. Látszik rajtuk, hogy örülnek, hogy hazaköltöztünk, megvan a kis biztonságuk, itt van a kutyus és a cicák is. Némileg meglepődtünk rajta, hogy milyen könnyen beilleszkedtek egy új közösségbe: Máté például az első nap úgy bement az oviba, hogy az édesanyja hiába vett ki szabadnapot, ő csak annyit mondott, szia, és már ment is játszani. Emese kicsit el is pityeregte magát – mondta mosolyogva csapatunk korábbi vezére.
Bár kétségtelenül te (ti) is nagyon hiányzol (hiányoztok) nekünk, nagyon örülünk annak, hogy Baján kerek a világ: sok boldogságot nektek! És persze szurkoljatok a továbbiakban is!
